Szédülés, más néven szédülés vagy szédülés, olyan állapot, amelyet gyengeség, instabilitás és egyensúlyvesztés jellemez. Szédüléskor az embernek az az érzése, hogy a körülötte lévő tárgyak mozognak.
A mozgó tárgyak állapotát az orvostudományban a vertigo kifejezés határozza meg, és nagyon gyakran a test egyéb reakciói kísérik.
Ez a szédülés gyakran veszélyes, mert egy személy elveszíti az irányítását és megsérülhet, ha rossz helyre esik. Az ilyen állapotban történő vezetés szintén nagyon kockázatos.
Szédülés okai
Szédülés számos betegség tünete lehet, de csak ritka esetekben veszélyeztetik az életet. Megjelenésének néhány oka az agyba tévesen vett jelek miatt következik be.
Az összes érzékszervi jelek eljutnak az agyba. A szem meghatározza a test helyét az űrben és annak mozgását. A belső fülből olyan jelek érkeznek, amelyek meghatározzák a test oda-vissza mozgását.
A belső fül (vestibularis készülék) rendellenességei a fej helyzetének hirtelen megváltozásának következményei lehetnek - például fekvő helyzetből felkeléskor. A belső fül gyulladása a vestibularis ideggyulladásban is előfordulhat, amely szédülést okoz és önmagában elmúlik.
A belső fül betegségei, mint például a cupololithiasis, a kalcium-karbonát kristályok felhalmozódása, szintén szédülést okoznak.
Leggyakrabban szédülés fejsérülés, láz, alacsony vagy magas pulzusszám után jelentkezik. A szédülés az egyik leggyakoribb panasz, amely a traumás agysérülést követi.
Általában a könnyebb sérülések, amelyeknél nincs koponyatörés és eszméletvesztés, könnyen és következmények nélkül elmúlnak. Súlyosabb sérüléseknél a következmények súlyossága és időtartama változik.
Az ízületi és izomproblémák, valamint a neurológiai betegségek szintén szédüléshez vezethetnek. Az állapot a gyógyszerek mellékhatásaként is kiváltható, amelyeket leggyakrabban a vérnyomás és a mentális rendellenességek csökkentésére írnak fel.
Bizonyos esetekben azonban a szédülés súlyos betegség jele lehet, például migrén, akusztikus neuroma, stroke, agyi vérzés, agydaganat, sclerosis multiplex vagy Manner-kór, vagy egyéb idegrendszeri rendellenességek.
A hormonális betegségek, a vérbetegségek, a szív- és érrendszeri vagy mentális rendellenességek néha okozhatnak szédülés. Szédülés fordulhat elő epilepsziában, rövid távú hallucinációk és sztereotip mozgások kíséretében.
A szédülés tünetei
A szédülést kiváltó betegségtől függően a kísérő tünetek különbözőek. A szédülés mellett a szenvedőknek főként fülzúgásuk, súlyos fejfájásuk és kettős látásuk van.
A legtöbb migrénes panaszkodik szédülés a fejfájás rohama alatt és között is. A migrénes szédülés néhány perctől több óráig tart, betegségüket vestibularis migrénnek nevezik.
Traumatikus agysérülés esetén a szédülés gyakran hányingerrel és hányással jár. Bár intenzív, ha a trauma nem súlyos, önmagában elmúlik.
A szédülés diagnózisa
Pontos diagnózis felállításához és az okozó szerv meghatározásához szédülés, számos tanulmányra van szükség. Az első vizsgálatokat egy neurológus és egy speciális fül, orr, torok végzi.
Először meghatározzuk a szervezet neurológiai (az agyi) és otológiai (a vetibularis készülék) állapotát, amely után a nyaki csigolyák röntgenfelvétele készül.
A látás és a vestibularis készülék aktivitását tesztelik. Az érzékszervek vizsgálatához a beteg ülő helyzetből gyorsan a hátán fekszik. A fejet 90 fokos szögben kell felemelni és körülbelül egy percig állni.
Szédülés kezelése
Mert az okok, amelyek oda vezetnek szédülés, nem egy és kettő, az alkalmazott kezelés is eltérő, és teljes mértékben attól a betegségtől függ, amely az állapotot provokálja.
A Meniere-kórra például a belső fül folyadékfeleslege jellemző. Ennek korlátozása érdekében az orvosok ritkább sóbevitelt igényelnek, és vizelethajtókat írnak fel.
A vestibularis migrénben antihisztamin terápiát indítanak, a cupololithiasisban pedig a félköríves csatornákat tisztítják.
Agresszívebb kezelésre van szükség, ha szédülés egy veszélyes neurológiai betegség, például agydaganat vagy sclerosis multiplex első tünete.
