A test normális működésének egyik legfontosabb eleme a jód. Legfőbb gondja a pajzsmirigy fenntartása és a szintetizált hormonok termelése.
Jódot kaphatunk folyadékok és élelmiszerek, valamint bizonyos típusú gyógyszerek révén. Az elem napi bevitelének körülbelül 5% -a az ivott vízből származik, 5% -ot a levegőből, 60% -át állati eredetű ételből és 30% -át növényi eredetű táplálékból nyerjük.
A klinikailag egészséges ember vérében a jód koncentrációja körülbelül 10,6%. Kisebb mennyiség rendellenességeket okoz a pajzsmirigyben. Az elem normális szintjének fenntartása érdekében a felnőtt napi bevitele nem lehet kevesebb, mint 150 ml. Terhes nőknél az adagnak kétszer akkorának vagy kb. 300 - 400 ml-nek kell lennie. 15 év alatti gyermekek esetében a jód napi bevitele nem csökkenhet 70 ml alá.
A szisztémás jódhiány azonban egyre gyakoribb, különféle okokból. Az elem elégtelen mennyisége problémákat okozhat a szívvel, a bőrrel, a gyomor-bél traktus működésével és akár mentális aktivitással is.
A jódhiány első jellemző tünetei az általános fáradtság, rossz közérzet, depressziós hangulat, megfázásra való hajlam. A jódhiány első szakaszában a problémák még mindig kicsiek és gyengék, mert a pajzsmirigyben még mindig vannak rejtett tartalékai az elemnek.
Hosszan tartó jódhiány esetén maga a mirigy kezd szemmel láthatóan duzzadni. A szerv diszfunkciója és fájdalma az egész testben megjelenik. Az anyagcsere lelassul, és az ember hirtelen hízik.
Tipikus rendellenességek az apátia, az álmosság, a letargia. Drámai módon megváltoztatják még az ember életmódját is, inaktívvá és demotiváltá téve őt.
A jódhiány problémákat okozhat a magzat fogantatásában és kopásában is. Gyermekeknél jódhiány kretinizmus kialakulásához vezet, amelynek tünetei a lassú növekedés, a mentális retardáció, a testarányok megzavarása.
